Parazita örmény nyelven
Deák András az MTI-nek hétfőn azt mondta, Karabahért már ben háborúztak az örmények és az azeriek. Kiemelte, ez a megoldás csak azért nem vezetett újabb háborúhoz, mert mindkét ország a Szovjetunió része lett.
A Szovjetunió felbomlása után a két ország között ismét kitört a háború — tette hozzá. Nem felhőtlen parazita örmény nyelven viszony Örményországnak a törökökkel sem jó a viszonya, ennek oka az ös örmény népirtás, amelyet Törökország a mai napig tagad.
Mint talán minden nyelv a világon, az idők során az örmény is számos idegen nyelvi elemet olvasztott magába, mondhatni kölcsönvett a környezetében élő kultúráktól. Ez elsősorban a szókincsre vonatkozik: perzsa, ógörög, szír, arab és török szavakkal gazdagodott.
Ez a megoldatlan kérdés azonban független attól, hogy az örményeknek milyen a kapcsolatuk Azerbajdzsánnal, amely egy türk nyelvű és népességű ország — vélekedett a szakértő. Hozzáfűzte: ugyanakkor a török—azeri viszony sem felhőtlen.
Kifejtette, a karabahi konfliktusban Törökország Azerbajdzsán oldalán áll, míg az örményekén Oroszország, azonban mindkét támogató leginkább arra törekszik, hogy ha már megoldani nem tudják a kérdést, legalább ne robbanjon ki újabb háború emiatt.
Mint mondta, az örmény és az azeri belpolitikai életet is uralja a karabahi kérdés, az azeri ellenzék például azt követeli Ilham Aliyev államfőtől, hogy indítson katonai offenzívát a terület visszaszerzéséért.
Ebben a háborús légkörben az óta hatalmon lévő ifjútörökök elérkezettnek látták a hanyatló hatalmú Törökország hadba lépése után a régóta dédelgetett, tudományos mezben tetszelgő álmuk, az etnikailag homogenizált nemzetállam megteremtését, aminek föltétele — szerintük — a területükön élő örmény nép megsemmisítése volt. Idén száz éve, hogy megkezdődött az örmények ellen elkövetett genocídium. Az 1,3 millió ember tervszerű, jól szervezett, viszonylag gyorsan végrehajtott megsemmisítéséről tudtak ugyan a hadban álló népek politikai és katonai vezetői, a háborútól sújtott tömegekhez viszont nem jutott el a XX. A nemzetközi kutatás máig adós a tragédia részleteinek föltárásával.
Örményország és Azerbajdzsán és között véres háborút vívott egymással a többségében örmények lakta Karabah feletti fennhatóságért. A fegyveres konfliktus 30 ezer halálos áldozatot követelt.
Az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő terület A közös vallás sem változtatna Deák András hangsúlyozta: alapvetően etnikai jellegű a két ország közötti konfliktus.
Bár Örményország keresztény, Azerbajdzsán pedig muzulmán állam, a cári orosz birodalom, majd a Szovjetunió részeként az azeriek nem álltak szoros parazita örmény nyelven az iszlám világgal, a szélsőséges iszlám irányzatok nem jellemzők az országban — közölte.
Megjegyezte: ha a két ország azonos vallású volna, vélhetőleg akkor sem lenne rendezett a viszonyuk. A pénteken kiadott azeri gyilkossal kapcsolatban úgy látja, az ügy nem jelent fordulópontot az örmény—azeri viszonyban, a magyar—örmény kapcsolatokban mindamellett igen jelentős.
Ezek is érdekelhetik.