Galandférgek képviselőik, Férgek, kukacok az élő testben...

galandférgek képviselőik

Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba. Testük általában fehér, sárgás vagy szürkés árnyalatú. A galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két osztályétól. A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak.

A galandférgeknek több olyan szerve visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt. Leegyszerűsödött testfelépítésük jó példa arra, hogy az evolúció során nemcsak egyre bonyolultabb, hanem egyszerű szervezetű fajok is kialakulnak. Testük általában három részre tagolható. Speciális testrészük a fej scolexamely a megkapaszkodást szolgálja. Rajta szívógödrök, szívókák, horgok, tüskeszerű nyúlványok lehetnek.

Tipikus esetben a scolex után van egy nyaki germinatív zóna, amely az galandférgek képviselőik ízeket proglottis hozza létre Hosszú, lapított testük kevés kivételtől eltekintve ízekre tagolt. Az egyes ízek találkozási helyét egy felszíni barázda, és a vékonyabb izomzat jelzi. Az ízekre tagolt test, az galandférgek képviselőik láncolatának neve a sztrobila. Minden új proglottisz megjelenésével párhuzamosan a régebbiek hátrébb kerülnek, és a bennük található ivarszervek fokozatosan fejletté válnak.

Galandférgek képviselőik védőburka tegumentum az galandférgek képviselőik taxonoknál megismert alapfelépítéshez hasonló A felszíni szinciciális plazmaréteg számos nyúlványt visel. Ennek galandférgek képviselőik szerepe feltehetően a felszívó felület növelése. A tegumentum megvédi a férget a gazdaállat lúgos kémhatású emésztőnedveitől, de a vizet és a tápanyagokat átengedi.

A galandférgek a pH szempontjából jó tűrőképességűek. Közvetlenül a tegumentum alatt vékony, körkörös és egy vagy két hosszanti izomréteg van.

A kültakaró alatti parenchimát külső és belső rétegre tagolják az ott galandférgek képviselőik erősebb hosszanti és körkörös izomkötegek.

Néhány dorzoventrális izomköteg is megfigyelhető. A különböző irányban futó izmoknak különösen fontos szerepük van a szkolexben, ahol a megkapaszkodást biztosító szívókák, horgok mozgatását végzik. Bélcsatornájuk valamennyi fejlődési állapotukban hiányzik, a tápanyagokat teljes mértékben a kültakarón át veszik fel. Lehetséges, hogy a gazdaállat bélcsövének belső falába befúródó szkolex olyan anyagok felvételére is képes, melyre a proglottiszok nem.

Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?

A tápanyagok felvételét elősegíti, hogy testük belső ozmotikus koncentrációja alacsonyabb a gazdaállat bélcsatornájában lévő anyagoknál, testfolyadékainál. Testüknek magas a glikogéntartalma.

A zsírsavtartalom a glikogén anaerob bontásából származik. A gazdaállat bélcsatornájában lévő szénhidrátok fokozzák a növekedésüket és a petetermelést. Galandférgek képviselőik fehérjék esetleges hiányát galandférgek képviselőik elviselik. Gázcseréjük a kültakarójukon keresztül megy végbe. Az oxigént galandférgek képviselőik, ha rendelkezésre áll, de az anaerob légzés dominál.

A glikogén anaerob galandférgek képviselőik széndioxid és különböző szerves savak keletkeznek. A kiválasztó szervrendszer gyűjtőcsatornái a test két szélén, dorzo- és ventrolaterálisan futnak végig, hozzájuk csatlakoznak a lángsejtekben végződő csatornácskák.

Minden ízben, annak poszterior végén harántágak kötik össze a ventrális helyzetű hosszanti gyűjtőcsatornákat Egyes fajoknál ez az alaptípus leegyszerűsödhet, míg másoknál — például egyes szívókás galandférgeknél — a főcsatornákon kívül számos további, de kevésbé fejlett csatornák is előfordulhatnak.

Férgek, kukacok az élő testben...

Idegrendszerük központja, a szkolexben lévő ideggyűrű- galandférgek képviselőik idegsejtcsoport. Ebből a testbe két hosszanti, jól fejlett laterális, és általában további két dorzális és két ventrális helyzetű, vékonyabb mellékidegtörzs indul ki az egyes ízeken keresztül hátrafelé. Minden íz legalább egy harántirányú összekötő ideggyűrűt tartalmaz.

A szkolexben a kétlebenyű agydúc a transzverzális komisszúrák révén a legfejlettebb laterális törzsekhez és az ott lévő ideggyűrűhöz csatlakozik. A rosztellumban szintén megfigyelhető egy kevésbé fejlett ideggyűrű Speciális érzékszerveik nincsenek, de a kültakaróban módosult érzékelőcsillók ülnek.

Helminthiasis és hogyan lehet kezelni

Az érett ízek fejlett izomzatot, parenchimát és ivarszerveket tartalmaznak. Az utolsó, legérettebb, esetleg már leváló ízekben viszont gyakorlatilag csak a pete tárolására szolgáló, megnövekedett uteruszt és a parenchimát lehet megtalálni. Szinte valamennyi galandféreg hímnős. Minden egyes proglottiszban van ivarszerv A herék elszórtan helyezkednek el az ízen belül.

Ilyenek a parazita férgek is A gazdaszervezet immunrendszerét a szapora paraziták jelenléte és féken tartásuk erősen igénybe veszi.

A cirrusz alakja, tüskézettsége faji jellegzetesség. A petefészek többnyire páros, elágazó felépítésű. Az ootype üregéből nyíló uterusz a legtöbb fajnál igen nagy, alakja fajra jellemző alakú, zsákszerű, elágazó vagy hálózatos felépítésű.

A belőle kiinduló vagina az ivarnyíláshoz vezet, rajta a párzás során felvett spermiumok tárolására szolgáló ondótartály lehet. Egyes galandférgeknél Bothriocephalus, Dipylidium, Moniezia egy ízben két ivarszerv-garnitúra van, így a proglottisz mindkét oldalán van ivarpitvar.

A hím ivarkészülék általában előbb válik éretté, így a petesejtek megtermékenyítése többnyire egy ízen belül nem megy galandférgek képviselőik. Általában két egyed termékenyíti meg egymást kölcsönösen, vagy ugyanazon egyed két íze között történik megtermékenyítés. A megtermékenyített peték az ivarnyíláson át jutnak galandférgek képviselőik a külvilágra, vagy a testvégen lévő petékkel telt íz válik le a sztrobiláról. Azok a fajok, melyek uteruszukból folyamatosan adják le a petesejteket, és így az ízek nem válnak le rendszeresen, hosszúra megnőtt sztrobilával rendelkeznek.

A peték általában igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, gyakran hónapokig fertőzőképesek maradnak. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi galandféreg fejlődéséhez legalább egy, és általában gerinctelen köztigazdára van szükség. A kifejlett állatok a gerincesek minden osztályának képviselőit károsíthatják. Az emberek is fertőződhetnek. Erre főleg a trópusi területeken, a paraziták fejlődéséhez kedvező táplálkozási szokások és a higiéniás körülmények miatt kerülhet sor.

Magyarra galandférgek képviselőik és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető. A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, épúgy mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak.

Tagolatlan galandférgek Caryophyllidea Az ide tartozó fajok teste a többi galandféregtől eltérően nem ízekből áll, hanem tagolatlan, szalag alakú. Fejükön valódi értelemben vett szívógödröket, szívókákat nem viselnek.

Az elülső testvég formája legyezőszerűen kiszélesedő, gyakran csipkézett. Főleg édesvízi halak élősködői. Hazánkban őshonos a szegfűféreg Caryophyllaeus fimbricepsmíg a Khawiasinensis Akét említett faj morfológiailag igen hasonló.

galandférgek képviselőik

Kiszélesedő feji galandférgek képviselőik fodrozott, virágszirmokra emlékeztető nyúlványokat visel. A szikmirigyek a test szélein, az uteruszban tárolt peték a középső régióban helyezkednek el. Köztigazdával fejlődnek. Aférgek a halak bélcsatornájában élnek, ahonnan a petéik a bélsárral jutnak ki a vízbe. Akialakuló lárva coracidium a csővájó férgek, leggyakrabban a Tubifex tubifex testébe kerül, ahol belőle a procercoid, majd a plerocercoid lárva jön létre.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, galandférgek képviselőik egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető. A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, épúgy mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak. A mételyekkel közös jellemvonásaik közül kiemelhető, hogy köztakarójuk kifejlett korukban csillóktól mentes, továbbá, hogy egyetlen, kevésszámú fajt számláló családtól eltekintve, valamennyi hímnős.

Ahal testébe a fertőzött Tubifex elfogyasztásával kerül be a plerocerkoid lárva. Aféreg a hal bélcsatornájában éri el az ivarérettségét. Abélben hámsérüléseket bélgyulladást okoz, a halak lesoványodnak, súlyosabb esetben a fiatal halak elhullanak. A szívógödör falában nincs jól fejlett, erős, elkülönült izomzat, az csak a bőrizomtömlő kismértékben módosult része.

gyógyszer férgek számára emberek számára bűz és rossz lehelet

A sztrobilát felépítő ízek többsége azonos fejlettségi állapotban van. Egyes fajoknál a test tagolatlan, az ízek határa elmosódott. Az uteruszuknak általában a ventrális oldal középvonalában külön kivezető nyílása van.

Fejlődési ciklusuk során petéik a végleges gazda bélsarával kerülnek a vízbe. Itt kialakul a koracidium lárva, amely csillókkal rendelkezik, de hat kapaszkodóhorga is van Az első köztigazda, általában alacsonyabb rendű rák testüregében ebből procerkoid lárva jön létre, míg a második köztigazdában galandférgek képviselőik ennek hiányában, a végleges gazdában a plerocerkoid fejlődik ki.

A procerkoid lárva megnyúlt testű, farki részén kapaszkodóhorgokat visel. A második köztigazdába vagy a végleges gazdába kerülve átfúrja magát a bél falán. Ebben a folyamatban valószínűleg az igen fejlett, úgynevezett frontális mirigyváladéka segíti.

Megtelepszik az izomzatban vagy a testüregben. Átalakul megnyúlt testű plerocerkoiddá, amelynek feji végén már kialakul a szkolex. Az ivarszervek kivételével valamennyi, a kifejlett állatban is meglévő belső galandférgek képviselőik kezdeménye megtalálható benne. Az ivarszervek csak a végleges gazdába kerülve alakulnak ki.

Van-e mindenkinek parazitája?

A végleges gazda az egyetlen vagy a második köztigazda elfogyasztásával fertőződik, ahol a plerocerkoid kifejlett féreggé alakul. A Bothriocephalus acheilognathi a Távol-Keletről behurcolt parazita Valamennyi hazai pontyfélében megtalálja életfeltételeit, de elsősorban a pontyot károsítja.

Jellegzetes formájú szkolexén két sekély üregű, megnyúlt alakú galandférgek képviselőik van, amelyek segítségével megtapad a hal belében. A kifejlett alakok teste 15—20 cm hosszú lehet. Mechanikusan károsítják a bél nyálkahártyáját, gyulladásos folyamatot a paraziták étkezési módja. Jelentős mennyiségű táplálékot vonnak el, ezért a halak lesoványodnak.

A bélsárral kikerülő petékből koracidium lárvák bújnak ki, amelyeket az evezőlábú rákok táplálkozásuk során vesznek fel. Testüregükben a lárva továbbfejlődik procerkoiddá. A halak a rákok elfogyasztásával fertőződnek, bélcsatornájukban kialakul a plerocerkoid, majd ebből a kifejlett féreg. A: fejlődésnek indult zigóta, B: koracidium, C: procerkoid, D: plerocerkoid, E: kifejlett féreg Vogel, Rosen és más szerzők nyomán módosítva A szíjgalandféreg Ligula intestinalis kifejlett alakjai A bélsárral calla tojás féreg petékből kialakuló koracidiumot a köztigazda evezőlábú rákok veszik fel, bennük kialakul a procerkoid.

A rákokat elfogyasztó pontyfélékben, azok hasüregében több mint egy évig fejlődnek galandférgek képviselőik plerocerkoid alakok. Testméretük több tíz centiméteres is lehet. Galandférgek képviselőik valamennyi belső szervre igen káros hatással van a hatalmasra növő lárva, így akár már 1—2 példány megtelepedése is a hal elhullásához vezethet. A fertőzés következtében legyengült, a vízfelszín közelében lassan mozgó halakat elfogyasztó madarakban kialakul a kifejlett féreg.

galandférgek képviselőik

galandférgek képviselőik paraziták parazita idő szerint

Ennek elkülönült szkolexe nincs, de a test elülső végén két kisméretű, sekély üregű szívógödör található. Testük külsőlegtagolatlan, rajta harántirányú, felületi befűződések figyelhetők meg. A hosszanti sorba rendezett ivarszervek kivezető nyílásai a test hogyan lehet kiszámítani, hogy férgei vannak oldalán egymás után következnek.

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

A: szíjgalandféreg Ligula intestinalisB: Bothriocephalus acheilognathi Bihovszkij, Edelényi és Molnár nyomán kissé módosítva Szívókás galandférgek Cyclophyllidea A galandférgek fajokban leggazdagabb rendje. Szkolexükön négy jól fejlett, erős, elkülönült izomzattal bíró szívóka van, amelyek segítségével erősen meg tudnak tapadni a gazdaállat bélcsatornájának falán Egyes fajok szkolexének csúcsán lévő nyúlványon, ormányon rostellum horogkoszorú található, amely még biztonságosabb megkapaszkodást eredményez.

A sztrobilát alkotó ízek különböző fejlettségi galandférgek képviselőik vannak. A szikmirigy kompakt és az íz hátulsó felében helyezkedik el. Az ivarnyílás általában az íz laterális szélén van.

További a témáról