Parazitákról szóló filmekről
Ez utóbbi kihat a film - és parazitákról szóló filmekről is, hiszen a rémhírek közepette az ipar főszereplői rendezvényeket mondanak le, és intézményeket záratnak be.
Olvasási mód:
Bizarr módon ennek az egész járványparának van pozitív hatása is. A Kínában nemrég betiltott Plague Inc. Ennek apropóján válogattunk össze a filmtörténet korszakaiból néhány klasszikust és ínyencségnek számító kultfilmet, amelyekben konkrét járvány vagy valamilyen vírus módjára "hódító" lény tartja rettegésben az emberiséget.
Szóval nem minden esetben szűk értelemben vett vagy létező vírusokról lesz szó, és ez nem is egy katasztrófafilmes lista! Tehát nem feltétlenül olyan filmek kerültek fel rá, amelyek a járvány elleni küzdelemről szólnak.
Sokuk inkább azt mutatja be, a "vírus" és a víruspánik mit hoz ki az átlagemberből, illetve általában az olyan betegségekkel is összefüggő félelmeinkre alapoznak, mint a személyiségünk vagy a testünk feletti kontroll elvesztése. Hogyan kezelik a szájban lévő condylomákat?— Vámpír, patkányok, pestis Friedrich Wilhelm Murnau Bram Stoker Drakulájának parazitákról szóló filmekről jelentősen átalakító Nosferatuja parazitákról szóló filmekről abban tér el az eredetitől, hogy a vámpírnak kifejezetten a fény az ellensége, másrészt abban, hogy hangsúlyos: vele együtt pestisjárványt terjesztő patkányok is megjelennek a nyugati nagyvárosban.
Kitör a pánik, és az emberek felelőst keresnek, aki miatt elkezdett terjedni a gyilkos kór. Werner Herzog es feldolgozása a patkányinváziót és a járványt apokaliptikus vízióvá terebélyesíti a tényleg mindent ellepő patkányokkal, illetve az utolsó nagy lakomákat rendező polgárokkal. Az es Nosferatu a milliós áldozatokat követelő első világháborúra és a film készítése idején csillapodó spanyolnáthára adott válaszként értelmezhető.
A legemlékezetesebb alkotások a fertőzésekről. Az új koronavírus-járvány hatására felröppentek hírek, hogy az filmipar előre megjósolta a betegséget. Az igazság azonban az, hogy Dunát lehet rekeszteni a vírusok és azok változatairól szóló filmekkel, amelyek közül a legemlékezetesebbek szerepelnek az alábbi gyűjteményben. Ebola tünetek — Bosszúhadjárat ebolával: Ezt a filmet csak azok képesek végignézni, akiknek erős a gyomra, de enni talán még ők sem mernek közben.
Bár bizonyos, nyilvánvalóan téves értelmezések szerint a betegséget terjesztő vámpír zsidó karikatúra, mivel a zsidó származásúak a szélsőséges csoportok listáján előkelő helyen szerepeltek a vesztes háború bűnbakjai között.
A hidegháború korszakában készült remake járvánnyal kapcsolatos jelenetsorait pedig nem nehéz az atomháborús pánik allegóriáiként értelmezni, főleg hogy a Szovjetunió nem sokkal a premier után támadta meg Afganisztánt, így ismét fellángolt az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris téllel fenyegető konfliktusa.
Kult: Az Élősködők lett a legjobb film a Oscar-gálán | lelekfilmes.hu
A testrablók támadása verziói — Földönkívüliek járványszerű inváziója Jack Finney ben publikált sci-fi regényéből, a The Body Snatchers-ből sok adaptáció készült, a legsötétebbek az os és az as változatok, a legfrissebb pedig a es Assimilate.
Az parazitákról szóló filmekről szerint növényszerű idegen lények érkeznek a Földre, amelyek magok vagy spórák formájában terjednek, majd lemásolják az emberek testét, és az eredetik helyébe lépve tervezik átvenni a hatalmat bolygónk felett.
Ugyan csak a Nicole Kidman és Daniel Craig főszereplésével készült es Invázió értelmezi kifejezetten vírusjárványként az emberek identitását megszerző idegenek támadását, ám a korábbi adaptációkban is hangsúlyos, hogy szinte vírusként szaporodnak a földönkívüliek.
A tünetek minden esetben ugyanazok: a "betegek" egyik napról a másikra túlságosan is nyugodt, majdnem érzelemmentes parazitákról szóló filmekről változnak, akik a főhősök szerint gyanús, hogy felsőbb utasításra cselekszenek.
A Clint Eastwood mestere, Don Siegel által rendezett os filmet emiatt sokan úgy is értelmezték, mint kommunista- és szovjetellenes sci-fit, hiszen az amerikai propaganda is nagyjából személyiség nélküli és egy legfőbb vezér parancsára cselekvő agymosottakként írta le a kelet-európai államszocializmusok társadalmainak tagjait. Igaz, Siegel szerint A testrablók támadása éppen az amerikai társadalmat kritizálta, és az a bizonyos legfőbb parazitákról szóló filmekről nem annyira a szovjet pártállam vezetőinek, hanem az ötvenes évek antikommunizmusa élharcosának, Joseph McCarthy szenátornak feleltethető meg.
Az utolsó ember a Földön és verziói — Vámpírkór A testrablók támadásához parazitákról szóló filmekről Az utolsó ember a Földön is adaptáció, Richard Matheson ben megjelent regényét, a Legenda vagyokot dolgozta fel.
A történet szerint egy posztapokaliptikus világban járunk, miután az emberiség nagy részét kiirtotta egy különös, bakteriális eredetű járvány, a fertőzöttek közül pedig sokan vámpírszerű vérszívó lényekké változtak. Az es filmben úgy tűnik, a Vincent Price által zseniálisan eljátszott Dr.
Robert Morgan az egyetlen emberi túlélő, aki mint egy megszállott őrült, fokhagymával dekorálja ki lakhelyét, valamint mindennapi elfoglaltságaként Van Helsing nyomdokaiba lépve vadászik a fertőzöttekre.
A későbbi parazitákról szóló filmekről közül az es filmet csúnyán leszóló Charlton Heston főszereplésével készült es Az omega ember a hidegháborús paranoiára, míg a Will Smithes es Legenda vagyok korunk rákbetegség-pánikjára reagált. Az utolsó ember a Földönt a hatvanas évek korhangulatának megfelelően sokan értelmezték a fogyasztói társadalmak elidegenedésének sci-fihorrorba oltott allegóriájaként, hiszen magányos és megszállott hősünk tényleg mindenkire vadászik, aki él és mozog.
Így a film azt a kérdést is felteszi, hogy oké, az emberek egy része vámpír-zombiszerű lénnyé parazitákról szóló filmekről, de vajon az utolsó túlélő mennyiben tudta megőrizni emberségét.
KEDVES LÁTOGATÓ
Az alapregény és az es feldolgozás nem mellesleg George A. Romero modern zombihorrorjainak is a fő ihletforrásai voltak. George A. Romero élőhalott-trilógiája — Zombikór A modern zombihorrort megteremtő George A.
Tíz film, ami megölte a lelkünket egy kicsit
Romero művei előtt is készültek már zombifilmek, ám ezekben jellemzően vudumágia változtatta az embereket primitív lényekké, és amúgy a varázslat megtörhető volt. Az as Az élőhalottak éjszakájában egy teória szerint egy felrobbant űrszonda sugárzása hívja életre a temetőben sírból kimászó első zombikat, azonban parazitákról szóló filmekről ezek parazitákról szóló filmekről, azok is identitásukat elvesztő élőhalottakká változnak, tehát a világjárványt okozó zombikór fertőzéssel terjed tovább.
De nem is a húsevő zombik a legfontosabbak, hanem a még élő emberek reakciója: az as filmben fasisztoid csoport vág neki a járványkezelésnek megkérdőjelezhető módszerekkel, a vélt vagy valós zombik agyonlövésével, az as Holtak hajnalában az élők is megölnék egymást a filmbeli plázában a fogyasztási parazitákról szóló filmekről, az ös A holtak napjában pedig a hadsereg egyik szélsőséges vezetője lő zombikra és élőkre egyaránt.
Szóval a vírusjárványhoz hasonlóan terjedő zombiinvázió kihozza a vérszomjas vadállatot az emberből is. Paraziták és Veszett — Testtorzító fertőzések Ha Romero a modern zombihorrort teremtette meg, akkor a kanadai származású David Cronenberget a biohorror vagy testhorror atyjának tekinthetjük. Számára a hetvenes-nyolcvanas évek az emberi test borzalmasabbnál borzalmasabb torzulásai jegyében teltek, amelyek különféle betegségek metaforáiként értelmezhetők: a Videodrome-ban a rák, A légyben az AIDS érhető tetten.
A Paraziták és a Veszett kapcsolódnak leginkább a járványtematikához, és ezeket szorosan egymás mellett is szokták elemezni hasonló történetük miatt. Mindkét filmben vírusszerűen terjed a tudományos kísérletből, illetve orvosi beavatkozásból származó "kór", ami Cronenberg első nagyjátékfilmjében szexuális ragadozókká, a Veszettben vérszívó zombiszerű lényekké változtatja az embereket.
A Paraziták arra fókuszál, hogy a címszereplő entitások hogyan veszik át az irányítást az emberek felett, míg a Veszettben az is fontos, a kormányzat hogyan kezeli a krízist.
Természetesen nem emberséges módon, ami miatt az es biohorrort az elemzők az es quebeci szükségállapothoz, az októberi krízishez is szokták kötni, amelyet terrorcselekmények miatt hirdettek ki, és amelynek során a kormányzat felfüggesztette a polgári és szabadságjogok gyakorlását. Egyébként a Parazitákra A testrablók támadása is hatott, az eredeti forgatókönyv címe, "A vérparaziták inváziója" is erre utal, míg a Veszettet többek között a Stephen King-féle Carrie, illetve annak os Brian De Palma-feldolgozása ihlette meg.
Cronenberg tervei ez utóbbi címszereplőjét éppen a Carrie-ben játszó Sissy Spacek játszotta volna, ám akcentusa miatt a gyártóstúdió elutasította, így lett a Veszett főhősnője a pornósztár Marilyn Chambers.
Campbell es parazitákról szóló filmekről, a Who Goes Threre? A Dologban az idegen lényről kezdetben nem is tudnak a főszereplők, és ez a lény pont úgy terjed emberről emberre, mint egy vírus. A film zsenialitása abban rejlik, hogy az idegen létforma tulajdonképpen csak katalizátor, ami felszínre hozza a feszültségeket, illetve az emberben rejlő gyilkos ösztönt. Az antarktiszi kutatóbázison a főszereplő csapat tagjai fokozatosan egymás ellen fordulnak az emberben lappangó, majd azt hirtelen groteszk szörnnyé változtató Dolog miatt.
A film értelmezői és amúgy a rendező szerint is mindez rímel az éppen a nyolcvanas évek elején kirobbant AIDS-pánikra. Ennek eredője a több ember által használt drogfecskendők révén és nemi úton terjedő HIV-vírus, ami akár éveken keresztül is lappanghat, viszont hordozója másokat megfertőzhet testnedveivel, és mikor a vírus megtámadja a testet, azt látványosan szétrombolja - mint a Dolog, amikor végre megmutatja valóját.
A korszak neokonzervatív politikusai, így például Ronald Reagan elnök is kaptak az alkalmon, hogy a társadalmat az AIDS-cel kapcsolatos valós és hamis adatok alapján a homoszexuálisok ellen hangolják, holott a HIV terjedt a heteroszexuális párok tagjai között is.
A Dolog ennek a nyolcvanas évek elején kibontakozó morális pániknak a sci-fihorrorba oltott allegóriája. parazitákról szóló filmekről
Gilliam tőle megszokott őrült filmet készített, amelyben semmi sem az, aminek látszik. A Bruce Willis által alakított főhőst is őrültnek tartják, mert azt állítja, hogy időutazó, aki a jövőből jött, és egy, az emberiség nagy részét kiirtó vírus ellenszerének kutatásában segédkezik.
A kilencvenes években előadott sztorija szerint egy 12 Majom Hadserege nevű szervezet felelős az egészért, ám orvosai nem nagyon hisznek neki.
