Emberi parazita, amely a tífuszt terjeszti

emberi parazita, amely a tífuszt terjeszti

rossz lehelet fehér nyelv

Ektoparaziták által terjesztett betegségek terjedésének modellezése Az ektoparaziták, azaz külső, a test felszínén élő élősködők pl. Elterjedésük  gyakran összefüggésben áll a szegénységgel, a rossz higiéniai körülményekkel. Ezek az élősködők számos fertőző betegség — többek között a tífusz és a pestis — terjedéséért is felelősek.

Betegséget terjesztő ektoparaziták: ruhatetű, bolha, atka E betegségek terjedése különbözik például a szúnyogok által terjesztett betegségekétől malária, nyugat-nílusi vírus stb.

A jelenséget leíró modellünk újdonsága abban áll, hogy egyszerre modellezi a paraziták és az általuk terjesztett betegségek terjedését. Modellünk legegyszerűbb változatában a populációt három részre osztjuk aszerint, hogy jelen vannak-e az adott részben a paraziták, illetve a betegség.

Az egyik rész a fogékonyak csoportja Sa másodikba azok tartoznak, akik nem fertőző élősködőkkel fertőzöttek Ta harmadikba pedig azok, akik fertőző élősködőkkel fertőzöttek Q.

Ezek az állatok terjesztik a legsúlyosabb, emberre veszélyes betegségeket

A legegyszerűbb modell, amely már eléggé komplex ahhoz, hogy leírja a parazitával és a betegséggel való fertőzés emberi parazita mechanizmusát, a következő nemlineáris differenciálegyenletekkel adható meg: A rendszer vizsgálata során kiszámítottuk a rendszer négy egyensúlyi helyzetét, valamint az egyensúlyi helyzetekhez tartozó három reprodukciós számot, és teljes leírást adtunk a megoldások viselkedésére, amely a reprodukciós számoktól függ: három Ljapunov-függvény segítségével beláttuk, hogy minden esetben a négy egyensúlyi emberi parazita valamelyike globálisan aszimptotikusan stabilis, valamint leírtuk a amely a tífuszt terjeszti attraktor amely a tífuszt terjeszti a reprodukciós számoktól függő öt különböző esetben.

A globális attraktor szerkezete a reprodukciós számok függvényében Eredményeink szerint a betegség kiirtásához az R 2 reprodukciós számot kell 1 alá csökkentenünk, ha pedig a parazitafertőzést is teljesen meg szeretnénk szüntetni, akkor az R 1 reprodukciós számot is 1 alá kell csökkentenünk.

meggyógyul, ha férgek vannak

Erre a betegek elkülönítésével, a kezelések nagyobb elterjedésével van lehetőség. A bizonyításnál felhasznált matematikai módszerek: stabilitáselmélet, Ljapunov-függvények, LaSalle-féle invarianciaelv, globális attraktorok, perzisztenciaelmélet.

Modellünk realisztikusabbá tételének érdekében további munkánkban a rendszert kibővítettük egy újabb részpopulációval, amelybe azok tartoznak, akiket a parazitáktól már fertőtlenítettek, a betegséget azonban még hordozzák. A rendszer viselkedése hasonló az egyszerűbb modelléhez, az ott alkalmazott technikák azonban bonyolultabb módon, vagy egyáltalán nem alkalmazhatóak, így a bizonyítás további eszközöket pl.

Navigációs menü

Poincaré—Bendixson-tétel, Dulac-kritérium igényel. Hasonlóa eszközöket igényelnek a bizonyítások abban az esetben, ha a betegség okozta halálozást - amely pl. További felmerülő kérdés az az eset, amikor a fogékonyak és a nem fertőző élősködőkkel fertőzöttek, illetve a fogékonyak és a fertőző élősködőkkel fertőzöttek közti átviteli ráta különböző.

Ebben az esetben jóval bonyolultabb formulákat kapunk az egyensúlyi helyzetekre és a reprodukciós számokra, emiatt az egyszerűbb modellben alkalmazott Ljapunov-függvényeket itt nem tudjuk alkalmazni.

„Zsidó élősködők” – az átideologizált tífusz

Számos, ektoparaziták okozta betegség néhány naptól két hétig terjedő látens periódussal kezdődik, ami funkcionál-differenciálegyenletes modellek használatát igényli. Jól ismert, hogy számos élősködőt, amelyek a különböző betegségek terjedéséért felelősek, állatok pl.

emberi parazita, amely a tífuszt terjeszti

Újabb lehetőség a modellünk továbbfejlesztésére, ha ezt a jelenséget is leíró rendszert adunk meg.

További a témáról