A szarvasmarha galandférgének szerkezete és szaporodása

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl.

a szarvasmarha galandférgének szerkezete és szaporodása

A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége.

Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék.

A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet. Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől.

a szarvasmarha galandférgének szerkezete és szaporodása

Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető. A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát.

Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből. A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű. Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő.

a szarvasmarha galandférgének szerkezete és szaporodása

Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek. Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.

a szarvasmarha galandférgének szerkezete és szaporodása férgek hogyan lehet kimutatni a székletben

Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek. A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak.

BIO-LOGIA: Parazita férgek

Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok. Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást.

A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után a lárva végleges gazdába jut.

hogyan lehet megszabadulni a pinworm férgektől felnőtteknél

Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát. Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz.

A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak.

Blogarchívum

Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp. Végleges gazdái halevő emlősökszalagféreg ki ez akár ember is lehet. A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt.

A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak.

fórum jó orvosság a férgek ellen

A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet. Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki. Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton fertőz.

Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el.

Navigációs menü

Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. A szarvasmarha galandférgének szerkezete és szaporodása a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat.

Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Edelényi B Galandférgek I. Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest.

Dr. Diag - Hymenolepis infectio

Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.

További a témáról