Paraziták az ágyéki redőkben, Immunológia | Digitális Tankönyvtár
Immunológia
Az immunrendszer sejtjei, szövetei és szervei Az immunrendszer elemei — a keringési és az idegrendszerhez hasonlóan — szervezetünk egészét behálózzák, néhol diffúzan, máshol specializálódott szervekbe, szövetekbe tömörülten.
Sejtes elemeinek javarésze korlátozott ideig marad életben, ezért szükség van folytonos újraképződésükre. Az immunhomeosztázis fenntartásához és az immunválasz kialakításához elengedhetetlen a sejtek közötti közvetlen és közvetett köcsönhatások biztosítása.
Ezt a célt szolgálják a nyirokszervek, melyeket az immunrendszer fejlődése és működése során betöltött funkciójuk alapján elsődleges vagy központi és másodlagos vagy perifériás szerveknek nevezzük 3. A paraziták az ágyéki redőkben vér- és nyirokérhálózata biztosítja az antigének és az immunsejtek eljutását a másodlagos nyirokszervekbe, illetve visszajutásukat a keringésbe.
A perifériás nyirokszervekben megfelelőek a körülmények a limfociták számára ahhoz, hogy az antigéninger hatására osztódjanak, és memóriasejtté vagy effektorsejtté differenciálódjanak.
A körféreg hatékony kezelése
Elsődleges és másodlagos nyirokszervek. A csontvelői hemopoetikus őssejtek limfocitákká érése az elsődleges nyirokszervekben zajlik.
A női meddőség Legfontosabb Egészségügyi információk 8 viszketés okai az ágyékban és a hatékony módon történő leküzdés 8 viszketés okai az ágyékban és a hatékony módon történő leküzdés Az ágyéki viszketés természetes, hogy mindenki megtapasztalja, valamint a viszketés más testrészekben is. Csak az, hogy az ágyékban a viszketés gyakran zavaróbb, mint a többi testrész viszketése.
Az érett sejtek elhagyják e szerveket, majd a vér- és nyirokáram útján megkezdik körforgalmukat a másodlagos nyirokszervek között.
Elsődleges nyirokszervek A vér- és nyirokképző szövetek lokalizációja változik az ontogenezis során. A korai embrionális életkorban az aorta körüli szövetekben képződnek a vér alakos elemei, később a máj és a lép veszi át ezt a szerepet.
Születésünkkor minden csontvelői szövet aktív, ami felnőttkorra, jelentős részében zsírosan átalakulva, inaktívvá válik. Csontvelői károsodás vagy súlyos vérveszteség hatására előfordul, hogy a sárga csontvelő vagy a magzati hepatolienális vérképzés maradékaként a májban és lépben található kötőszöveti sejtek felnőttkorban ismét vérsejtképzésbe kezdjenek.
A vörös csontvelő A vér és a nyirokrendszer alakos elemeinek utánpótlását folyamatosan, egész életünkön át a csontvelő biztosítja. A vörösvérsejtek, granulociták, monociták és trombociták mellett itt képződnek a limfociták előalakjai, valamint emlősökben a B-sejtek differenciálódása is itt történik.
Szerző: Dr. Bánfalvi Péter aranyér szakértő Aranyér betegségekAranyér kezelése hozzászólás Végbéltályog és végbélsipoly Sokak számára gyomorforgató horror lesz a tályog és a sipoly. A végbéltályogról és annak nem ritka szövődményéről, a végbélsipolyról fogok írni. És ez az olajozó szerkezet néha kilyukad, ekkor a tartalma csöpögni kezd.
A csöves csontok üregeit és a lapos csontok szivacsos állományát kitöltő csontvelő újszülöttkorban egészében vörös csontvelő: sejtekben és erekben gazdag, puha szövet, színét az eritrociták és előalakjaik adják.
Felnőttkorra a hosszú csöves csontok nagyobb részét csontvelői zsírszövet tölti ki, ez az immunológiailag inaktív sárga csontvelő. Ebben az életkorban a vérképzés a szegy- és kulcscsontban, bordákban, medencecsontban, csigolyákban és koponyacsontban marad fenn.
Tályog és sipoly, a két rosszarcú besurranótolvaj
Csontvelőminta Az orvosi gyakorlatban szükség lehet a csontvelő működésének vizsgálatára. Az összetétel elemzéséhez szükséges kenethez a sejteket a legkönnyebben hozzáférhető szegycsontból nyerik: itt a tojáshéjvékony csont tűszúrással áttörhető, és a vöröscsontvelő sejtes paraziták az ágyéki redőkben kiszívhatóak. Részletesebb vizsgálatokhoz a csípőlapátból nyerhető szövettani minta.
A csontvelő vérellátását a csontokon átlépő központi artéria biztosítja, amely több elágazás után a csontszövetet és az endosteumot ellátókapilláris hálózatot alakítja ki, majd a velőűrben hálózatot alkotó vénás szinuszoidokban folytatódik 3. A csontvelő szövetét e tág, μm átmérőjű járatok szövik át; ezek falán keresztül jutnak a keringésbe az érett sejtek.
A szinuszok közötti vérképző szigetekben a retikuláris kötőszövet kialakításáért felelős stróma- vagy retikulumsejtek, zsírsejtek, makrofágok és a vérképzés különböző stádiumaiban lévő sejtek találhatók. A szinuszok falán átnyúló megakariocitákról válnak le a vérlemezkék trombocitáka fal közelében találjuk az eritropoézis érettebb elemeit is.
Az erek közötti terület közepe táján helyezkednek el a fehérvérsejtek előalakjai. Az érett sejtek aktív felismerési folyamat eredményeként képesek áthatolni a szinuszok falán, majd a központi szinuszon keresztül, a vénákon át kerülnek a keringésbe.
A csontvelő vázlatos szerkezete és működése. Az őssejtek elkötelezett progenitorokká válva egy-egy sejttípus kialakulásáért felelős szigeteket hoznak létre. A differenciálódást a retikuláris stromasejtek, dendritikus sejtek és a mikrokörnyezet oldott mediátorai biztosítják.
- Hányás láz rossz lehelet
- Paraztok surgut kezelése
A vörösvérsejtek, vérlemezkék, monociták és granulociták érett alakjai a szinuszokba belépve a vénás keringéssel távoznak. Mérőszalag kezelése limfociták közül a T-sejt előalakok elhagyják a csontvelőt, és paraziták az ágyéki redőkben tímuszban zajlik további érésük, az NK-sejtek egy része progenitorként lép ki, és a periférián folytatja érését, mások itt nyerik el végleges tulajdonságaikat.
A B-sejtek több érési stádiumon keresztül jutnak el a sejtfelszíni immunglobulinnal rendelkező alakig, mely szintén a szinuszokon keresztül lép a vérbe.
A limfociták egy közös csontvelői limfoid progenitor sejtből származnak. A többszöri expanziós és szelekciós lépéseket követően lásd Az elkötelezett T-sejtelőalakok a csontvelőből a véráram útján a tímuszba vándorolnak, ott zajlik végleges differenciációjuk Az NK-sejtek egy része a csontvelőben véglegesen differenciálódik, mások NK-progenitor sejtként hagyják el a csontvelőt, és egyéb szövetekben nyerik el érett formájukat.
Ez utóbbiak az éveken át fennmaradó humorális immunológiai memória kialakításáért felelős, hosszú életű plazmasejtek, melyek a másodlagos szervekben történt differenciációjukat követően vándorolnak vissza a csontvelőbe, és éveken keresztül fennmaradva ellenanyagot termelnek.
A csecsemőmirigy tímusz Ez a szervünk a szegycsont mögött, a szív és nagyerei fölött, a tüdőcsúcsok között helyezkedik el. Kétlebenyű, lágy, rózsaszín képlet; újszülöttkorban gramm tömegű, tízéves korig mintegy kétszeresére nő, majd serdülőkortól fokozatosan sorvad, zsírosan elfajul.
A másodlagos nyirokszervektől eltérően nem tüszőkből áll, kötőszövetes sövényrendszer alakít ki lebenykéket szerkezetében 3. E lebenykék képezik a tömör nyirokszövetből álló kéregállományt, míg a velőállomány limfocitákban szegényebb, metszeteken világosabb terület.
A szövet vázát a garatívek fejlődése során elkülönülő endo- és ektodermális eredetű, egymással hálózatot alkotó hámsejtek alkotják. A csecsemőmirigy szerkezete. A tokból eredő kötőszövetes szeptumok lobulusokra osztják a tímuszt.
A lebenyek kéreg- és velőállománnyal rendelkeznek. A kéregben érésben lévő T-sejt előalakokat, kérgi epitélsejteket találunk, paraziták az ágyéki redőkben velő érett timocitákat, velő epitélsejteket, dendritikus sejteket, makrofágokat tartalmaz A csecsemőmirigy a T-sejtek differenciálódásának szerve.